Egy alkoholista naplója

Egy alkoholista naplója

Elfogadás - 2022.10.03.

2022. október 03. - Victor76

Ha nagyon teátrális akarnék lenni, akkor a tárgynak elkezdeném a napok számát adni, amit Zs nélkül töltök. Tettem ezt ugye akkor, amikor családi nyaraláson volt külföldön. De ennek csak az lenne az eredménye, hogy szépen, csendben elkezdem megfeszíteni magamat. Felesleges lenne.

Egyébként egészen jó napom van, de inkáb kezdem a tegnap éjjellel.

Rosszul aludtam.. Hajnali 2ig nem jött álom a szememre, forgolódtam, jöttek mentek a gondolatok. Majd fél órával később arra ébredtem, hogy pittyegett a telefonom, hiába születésnap, van aki ekkor ír. Azt hittem Zs. Hirtelen nagyon dühös lettem rá, magamra, mindenkire. Basszuk már meg, hogy a picsába lehet ezt így elrontani, miért ilyen idióta? Én meg a másik fele.. nagyjából 5 percig dühöngtem, majd megnyugodtam és visszaaludtam. Örülök, hogy a harag és a düh is a felszínre került, nem tokolódott el, nem munkálkodik bennem.

Reggel összefutottunk, meg volt beszélve, nálam maradt valamije. Elmentem és vettem neki kávét, hogy átmelegedjen. Előttem sétált el a zebrán. Olyan szép nő... láttam keres a tekintetével a randihelyszínen. Erős szívdobogás lett rajtam úrrá. Beszélgettünk, megöleltük egymást, jó volt látni, jó volt megölelni. Jó szeretni és szeretve lenni. Tudom, hogy legalább annyira feltöltötte ez a pár perc, mint engem.

Utána irány a cég, az első napom volt teljesen egyedül. Pörögtem, új rendszert dolgoztam ki, szerintem hatékonyabb, mint amit örököltem. Vevőkkel csevegtem, üzletet kötöttem, 11-re készen volt a napi rutin, majd kaptam egy izmos feladatot, megszenvedtem vele, de meglett zárásra :D

Elhatároztam, hogy bevásárolok, hazajövök és pihenek. Utána főzök valamit. Jó kedvem volt egészen addig a pillanatig, ameddig a lakásba belépve meg nem láttam, hogy a karnis (nem, nem én szereltem fel:D ) leszakadt. Szerul rakták fel.. remek, javíthatom ki. Alapvetően nem bosszantott fel a dolog, egy újabb feladat, megoldom. Utána aludtam egy picit, majd főzés, pakolászás. Most pedig egy újabb tervezős munka, mindjárt neki is látok. Egy új konyha várja a gazdáját :)

Zs itt van velem, annyiszor eszembe jut... Olyan hülyék vagyunk.
Amikor jöttem haza a buszon az volt bennem az egyik megállóban, hogy csak 350m választ el a nőtől, akivel szeretjük egymást. 350 méter.. és ki tudja mennyi idő... 

De nincs bennem félelem, vagy kétely, hogy jó döntést hoztam e. Nincs bennem félsz a következő napokkal vagy hetekkel vagy hónapokkal szemben. Jól érzem magam, igaz nem vagyok boldog, csak nyugodt. De ez így emberi, ez így normális. Nem hiszem, hanem tudom és érzem.

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://victor76.blog.hu/api/trackback/id/tr4817945926

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása