Elékezett ez a nap is. Amennyire vártam, annyira furcsa volt megélni. Vegyes érzések voltak bennem, hiszen a kollégáimat zömmel nagyon megkedveltem ezalatt a fél év alatt. Kaptam, muffint reggel, öleléseket, bíztató szavalat a nap végén. Én aki érzelmileg be voltam egész életemben zárkózva nehezen…

Talán eddigi ikeás életem legdurvább napja van mögöttem. Amikor kijöttem olyan zúgás volt a fülemben és az agyamban, hogy amikor hazaértem F-hez, befeküdtem a sötét szobámba és csak a csendre figyeltem. Hagytam, hogy a pihenés kimossa belőlem az egész napos zajt és feszültséget. Fél óra…

Azt hiszem, sőt nem. Inkább tudom, hogy a legnagyobb feladatom az, hogy bolodog legyek akkor is ha egyedül vagyok. Nehezen megy.  Kicsit olyan ez mint a hullámvasűt. Érzelmi ingadozások, hangulatváltozások nlha jobb, néha rosszabb. Mondjuk nem olyan vészes, mint régebben, sőt ahhoz képest elég…

Nos a mai nap egy fokkal jobb volt, mint a tegnapi. Bár mára virradólag is 4-5 órát tudtam aludni. Forgolódtam, úgy éreztem és talán még most is, hogy nagy rajtam a nyomás. Az ügyfél visszajelzett, hogy szuper lett a javítás, értem csillagom, de most már köhögd végre ki a pénzt és zárjuk le ezt az…

Mocsok hosszú nap volt. Reggel visszavittem öcsémnak a kocsiját, amit nagyon kedvesen kölcsönadott a siófoki projekthez. Előtte még megfogalmaztunk a megrendelőnek egy levelet, hogy fizessen végre. Eddig semmi válasz. Majd F rávett, hogy kerítést építsünk, cserébe elvitt az Ikeába melózni. Élmény…

Hmm.. lehet gyakrabban kellene blogolnom.. Most azt sem tudom, hol kezdjem... Még mindig F-nél lakom, mert a siófoki projekt ugyan lement, de még mindig nem fizettek ki minket. A kedves, köcsög megrendelőt vagy nem lehet utólérni és nem reagál, vagy kifogásokat és javítandó feladatokat kapunk.…

Na jó háromszpr töröltem vissza, hogy hogyan kezdjem a blogomat. Lassú folyóként, csendesen, fáradtan úsznak bennem a gondolatok és érzések. Nem csak a mai nappal kapcsolatban. Sok minden van bennem, de a fáradtság elnyomja azokat a sziporkázó szófordulatokat, amiket délután magamban…