Kereken 300 napja nem fogyasztottam alkoholt. Most persze milyen szép lenne egy filmes párhuzam tőlem, adja magát a napok száma és a film, de annak meghalnak a végén :D Szóval inkább csak maradok annál, hogy a mai is egy szép nap volt.

Amióta Zs anno elutazott 6 napra a családdal és leültem magammal komolyabban elbeszélgetni, azóta van bennem egy normálisan vett nyugalom és derű. Hagyom, hogy a dolgok történjenek körülöttem, elfogadom ha változtatni nem tudok valamin. Ha meg tudok, akkor megteszek mindent azért, hogy jobb legyen. Ha akkor se megy, akkor legalább tudom, hogy amit tudtam beletettem.

Még mindig vannak kisebb - nagyobb kattogások, vagy rossz érzések. De ahogy halad az idő megtanultam, hogy szétválasszam mi az ami fontos, és mi az amivel a kis köcsög tudatalattim csak úgy szórakoztat. Egyikkel se foglalkozom annyit mint régebben. Egyszerűen csak arra figyelek, ami fontos. És ez én vagyok. Mert ha én jól vagyok, akkor hellyel - közzel, minden rendben van körülöttem.

Holnap lesz egy csapatépítő tréning az Ikeás csapattal. Ők már előre készülnek ki, mennyire fog bebaszni. Sok sikert kívántam elre is nekik, mondtam, az én részem is megihatják. Kocsival megyek és csak addig maradok, ameddig nem zavar, hogy piálnak. Ha ez az első 1 órában zavaró lesz eljövök. A józanodásom a legfontosabb, hogy mit szólnak hozzá az nem érdekel. Bár nem hiszem, hogy tulzottan izgatja őket, hogy nem iszom, jófej, rendes srácok. Na jó lányok és fiúk, hogy PC legyek..

Szóval 300 nap. Tudjátok mi a jó ebben? Hogy alig jutott az eszembe. Úgy élem az életem, hogy nem kell számolnom görcsösen hány napja is vagyok józan. Nincs ivásvágy, még akkor sem, ha kurvára szomorú vagyok / voltam vagy akkor ha kicsattanok a boldogságtól. Nem a napok száma számít. Hanem az, hogy nincs szükségem alkoholra ahhoz, hogy jól érezzem magam a bőrömben.