Nagyon jó hétvégém volt. Sokat pihentem, aludtam, főztem, netflixeztem, szponzoroztam és gyűléseken is voltam.

Pénteken munka után, amikor hazaértem aludtam egy jót. Majd este, éjjel kimentem Zs-ért a reptérre. 
Még mindig szeretem pillanatok ezek az életemben. Tudom és elfogadom, hogy az a működésem része, hogy így vagyunk jelen egymás életében. Nincs bennem továbbra sem mozizás, élvezem a pillanatot, a szépségét, a csacsogását. 

Ezeket az érzéseket hosszasan tudnám még fejtegetni, de inkább megtartom magamnak, mint egy kedves, meleg takarót, ebben a hidegre forduló időben, mely felmelegít.

Szombaton alvás volt, majd gyűlés, majd ma megint alvás, még több alvás és délután szponzor.

Itt egy érdekes beszélgetést folytattunk G-vel az Isten hitről. Kedvelem, mert nem akarja rám erőltetni az ő világszemléletét, inkább kérdez, figyel, feladatokat ad, de semmiképpen sem térít. Elfogadja, hogy nekem jelen pillanatban a közösségbe vetett hitem van, és mellette apám szellemi öröksége. Ezeket figyelembe véve érveltünk, beszélgettünk. Tetszett, mert megdolgoztatta az agyamat. Kérdezte, hogy szerintem van e túlvilág? Mondtam neki, hogy szerintem nincs, de ez kicsit olyam mint Schrödinger macskája. Majd kiderül, amikor odajutunk.

Utána gyűlésre mentünk, most értem haza.

B-vel nagyon sokat beszélgettünk ma is. Olyan magánéleti helyzetben van, amiben, saját tapasztalataimmal tudom segíteni. Ez jó érzéssel tölt el. Sokat tanultam magánéletről az elmúlt években, mi a normális, hogyan működnek az emberi kapcsolatok. Ennek legalább egy szeletét átadhatom most.

Szeretem ezeket a lazulós hétvégéket. Abszolút nincs bennem, hogy haszontalan vagyok és nem tudom lekötni magam. Sőt. Élvezem a pihenést, hogy feltöltődöm. Mondjuk nincs sok kedvem dolgozni menni holnap, olyan vasárnapi meh hangulatom van, de csak túl élem majd a hétfő nevű izét, amit odatettek a hét elejére :D