Hosszú idő óta végre szabadságra tudtam jönni. Nem volt sok, csak pár nap.
Csütörtökön reggel a Lidlben kezdtem, gondoltam visszaviszem azt a 38 db üdítősüveget, amit sikeresen felhalmoztam itthon. Nos az 5. palack után megtelt a gép, 15 percig szobroztam, mire kiürítették. Majd vissza vásárolni, basszus elfelejtettem, hogy a csütörtök reggel a nyugdíjas nap nálunk.. Hát, sűrűn gyakoroltam a lelki béke imát :D Nincs semmi bajom az öregekkel, az szerintem nem kor kérdése, hogy a bevásárlókocsidat az út közepén hagyod (vagy sem) vagy keresztbe, hogy mások ne férjenek el. Mindegy, cirka 45 perc alatt megjártam a boltot, majd irány a bank, ahol 30 percet vártam :D Sikerült már a szabim legelső napján elfáradni.. Utána pihi.
Pénteken pihentem, és este Á-val moziba mentünk. Egy remek, magyar, dokufilmet néztünk meg, a címe KIX. Szép este volt. Nem arról szólt, hogy AA-sok vagyunk, csak két felnőtt, akik elmennek moziba, nevetnek, beszélgetnek, sétálnak egyet, vacsoráznak. Számomra jó érzés volt, hogy egy picit embernek érezhettem magam, mintha a régi életem egy józanabb pillanata köszönt volna vissza. Olyan este volt, ami feltöltött és a helyemen érezhettem magam.
Ez az érzés szombaton is megvolt. Úgy mentem be a karácsonyi vásárt megtartani a céghez, hogy mosolyogtam, jó kedvem volt. Nem zavart, hogy szombat van és dolgozom kell. Szépen, csinosan felöltözve vártam a vásárlókat. Voltak is, vásároltak is. Majd haza, rendrakás, gyűlés és pihi.
Vasárnap kicsit túlvállaltam magam. Elígérkeztem anyuhoz ebédre. Délelőtt még a szponzorom által adott házifeladattal molyoltam, majd átmentem anyuékhoz, kaja, haza, pici alvás, szponzor, gyűlés. Jó tudom, kicsit se alkesz mentalitás túlvállalni magam egy napra.
És ma megint itthon, pihi, meg főzés. Gyorsan elszaladt ez a nap is, mint minden nap, amikor az ember szabadságon van.
Azt hiszem most, ahogy már írtam, a helyemen vagyok. Fizikailag tudtam pihenni, mentálisan és érzelmileg pedig feltöltöttek az elmúlt napok eseményei. Jó volt kiszakadni az otthon - munkahely - gyűlések háromszögből. Jó volt moziba menni Á-val, jó volt nem alkesznak lenni egy picit, csak élvezni az életemet. Ezek a pillanatok, momentumok, emberi kapcsolatok, barátok megerősítenek mindig abban, hogy csináljam a programot. Nem ortodox módon, de a főbb alapelveket betartva.Ilyen tekinteben is szerencsés vagyok a szponzorommal, mert ezekről tudunk beszélni, támogat, kérdez, motivál. Ezekkel mind, mind segíti a fejlődésem. Ő is.
12/04-én megvolt a 3 év és 5 hónap :) jó érzés.
