Zs-nek tüdőgyulladása van és elég szarul is van. Attól tart, hogy ez tüdőrák. Ennek annyi alapja van, hogy dohányzik és a családban is volt ilyen haláleset. Tudom mennyire szar dolog a bizonytalanság, de az eddigi tapasztalataim (dohányosként nekem is volt tüdőgyulladásom) azt súgják, hogy ez csak egy "sima" és szar betegség.
Tartom  benne a lelket, a magam módján, ahogyan csak tudom. Néha telefon, néha egy kis séta és beszélgetés. Tudom, hogy már nem vagyunk együtt és ez nem is arról szól, hogy majd így a kedvében járok és majd ettől a karjaimba omlik.

Nem, ez arról szól, hogy ezen az úton lettek olyan emberek az életemben, akik fontosak. Ha bármelyikük bajban lenne, mennék és segítenék a magam módján. Hol tettekkel, hol csak jó szavakkal, vagy azzal, hogy meghallgatom ha valami foglalkoztatja őket. Régen nem így éltem az életemet. Ez most számomra is új dolog. Ezzel együttjár, hogy tanulom, magamban hogyan kezeljem az érzéseket. Főleg a túlzott aggodalmat. 

Ennek egyik legjobb módja a fizikai aktivitás. Például ma kitakarítottam a hűtőt :D Mondjuk kicsit már tartottam attól, hogy valami rámugrik ha kinyitom az ajtót. Remek móka volt, de csillog - villog és a lelkem is nyugodt.

A másik módszer, az, hogy ha beszélek az érzéseimről vagy kiírom magamból őket. A héten nem jutottam el gyűlésre, de most egy online-ra várok éppen. B-t is fel akarom majd hívni holnap, de ma programja van, és ez most nem SOS helyzet. Szóval marad a gyűlés online, majd ott megosztom ami foglalkoztat.

Harmadsorban ott van, hogy pihenek. Ezért se mentem most gyűlésre fizikailag. Kellett a 2 napos láblógatás, a főzés, a taktikai szundik délután, a rendrakás.

Negyediknek jöjjön a szponzorom, bár nem prioritási sorrendet állítottam fel.

és nem utolsó sorban ott van az, hogy apuval beszélgetek lefekvés előtt. Nevezzük inkább monológnak :D meg is ilyednék ha mély hangon, ahogy a telefont vette fel régen, visszaszólna, hogy minden rendben lesz kisfiam :)

*a régi James Bond filmeket nem akartam ide írni, mert annyira rosszak, hogy elterelik bárkinek bármiről a figyelmét, de tényleg guiltyplesaure :)

Szóval kicsit aggódok, de már nem szélsőségesen. Jól vagyok, néha vannak rossz álmok, átsuhanó érzések, de a megoldásra fókuszálok, használom az eszközeim, dolgozom magamon.