Egy alkoholista naplója

Egy alkoholista naplója

A séta - 2021.09.25.

2021. szeptember 25. - Victor76

Egy héttel apa halálának évfordulója után úgy gondoltam, hogy jó lesz sétálni egy nagyot a Duna parton este, gyűlés után. Egy kis intermezzo:
A gyűlés egyébként jó is volt meg nem is. Az online gyűléssel szemben itt végig kell ülni ha unalmas a bevezető vagy ha olyan megosztás van, amiből nem tudok kivenni. De hát ez pont arra jó, hogy gyakoroljam a türelmet és az elfogadást. Ami fura volt, hogy csak rajtam és két barátomon volt maszk, mi nem ölelkeztünk, se puszi se pacsi. Láttam döbbent reakciókat, amikor mondtam, hogy sorry de én ezt most kihagynám. Egyébként durva, hogy a fél társaság köhögött, de mégis ment az ölelgetés. Mindegy én minimalizáltam a lehetőségét, hogy elkapjak valamit. Ha valakinek ez nem tetszik az ő dolga.

Szóval a séta.. Úgy indultam neki, hogy nem vittem telefont magammal. Én.. aki ha nem látja hol van a telefonja már rosszul van. De jó döntés volt. Nem izgattam magam semmin, gondoltam itthontól 10 percre csak nem lesz bajom. Egyébként meg rám fért a teljes csend és nyugalom. Szerettem volna sok mindent átgondolni, átérezni.
És eljött az a pillanat, amikor megbocsájtottam magamnak a mélypontom miatt. Eddig tartott, hogy néha néha, egyre ritkuló ütemben, de hagytam eluralkodni magamon azt a bűntudatot, hogy mekkora állat is voltam.

Levontam a kellő konzekvenciákoat, hogy történt, ami történt, ember vagyok, dolgozom a javításon, azon, hogy még egyszer ilyen ne forduljon elő. Ehhez hozzátett, hogy az egyik társammal hazafelé erről is beszélgettünk. Kinek milyen mély a mélypont, mennyire akar utána vltozni, rendet tenni az életében. Összefoglaltam neki, hogy bennem azért hagyott mély sebet ez az egész mert magamat bántottam és amikor rádöbbentem erre a skizofrén állapotra részegen, szabadulni akartam magamtól. Bármi áron. És ahogy kimondtam, valami megmozdult bennem, ami a séta alatt teljesedett ki. Az a gondolat, hogy el kell engednem. És megtörtént, elengedtem, mint egy nagy buborék, még egy darabig ott lebeghetett a Duna felett aztán szépen feloldódott és semmivé foszlott. Megkönnyebbültem. 

Szeretem ezt a programot, ezeket a blokkokat eddig magamtól nem tudtam feloldani, legfeljebb mélyre magamban eltemetni. Mint apa betegsége 28 évvel ezelött. Betokolódott és csak lassan szivárogva mérgezte az életemet. Amikor pedig egy béna coach miatt a felszínrejött, ivás és lelki gyötrelem lett anno a vége. Még szerencse, hogy a pszichológusom helyrebillentett és segített feloldani bennem. Na de vissza a blokkokhoz. Szval az eddigi életemben mindig mindent én akartam megoldani. Ha valami nem úgy történt akkor gyakran sértve éreztem magam. Duzzogtam, vagy kényszeredetten mosolyogtam visszafojtva az érzéseimet. nem azt állítom, hogy soha se voltam őszinte senkiez sem, de az biztos, hogy annyira nyíltan és őszintén nem álltam az emberekhez, mint most. És ez annak köszönhető, hogy csinálom a 12 lépést, hogy dolgozom magamon. Ha nem tenném a többi mit sem érne. Nem lenne szerelmem, nem akarnám rendezni az életem, fejlődni, új munkahelyet találni.

Sokat adott a séta, majdnem minden este azt írom, hogy összeállt a kép. De nem állhat minden este össze újra és újra.

maradok a facsemete hasonlatnál, egyre szebb és erősebb gyökerekkel, vastagabb törzzsel és égfelé törő dús lombkoronával, mint Zs haja. Zs... Zs nagyon, mindig és örökké.

délelőtti érzések egy hosszú hét után - 2021.09.25.

Azt hiszem visszatérek a napi blogoláshoz, kell a lelkemnek.
Igaz, hogy ez a hét inkább arról szólt, hogy alkalmazkodom és elfogadom az új élethelyzetemet. Nem mondom, hogy nehéz, vagy, hogy megugorhatatlan. Azonban hirtelen magam mögött hagyni 20 év jólétet, azt hogy szinte mindig azt és akkor csináltam, amit akartam, nem megy egyik pillanatról a másikra. Se céges autó, se céges telefon, se kötetlen munkaidő. reggel 5kor kelek, átlagban 10 óra munka és 20-21 óra között érek haza. Van egy nagyon szűk időkapu, amit magammal tudok tölteni. 2, max 3 óra. 

Félreértés ne essék, nem érzem úgy, hogy ez baj. Elfogadom, hogy az az élete, amit 20 éven keresztül éltem már nem fenttartható. Illetve folytathatnám tovább, de tudom mi lenne a vége. Simán elmehetnék a kereskedelembe dolgozni, most tisztán, jobban megy a kommunikáció ha nem vagyok fáradt. lenne kocsi, telefon, magasfizetés. De nem akarom. Ez nem önkéntes szenvedés a részemről, nem mártírkodom, hogy vezekelnem kell az elmúlt 20 évért. Nem. Egyszerűen csak tudom, hogy az életem hátralévő részét úgy szeretném leélni, hogy amikor visszanézzek legalább annyi becsületes, dolgos év álljon mögöttem, mint most. Ehhez viszont lejjebb kell adnom bizonyos dolgokból. Ezzel sincsen semmi bajom. Sőt értékelem a munkát, a megkeresett pénz. Elzárták az üzleti világ csapjait, most már nekem kell megteremtenem, felépítenem a jövőmet.

Úgy érzem ez olyan, mint amikor a saját kezével épít valaki valamit. Lehet, hogy nem tökéletes, de az övé, ha ránéz a saját munkáját látja viszont benne, nem pedig egy standard, futószalagon készült valamit. Talán a legjobb szó erre az örökség? Nem tudom.. lehet, de majd ha megtalálom az ideillőt leírom.

Apropó örökség... Mivel olyan életete éltem, amilyet, nem igazán foglalkoztatott a gondolat, hogy gyerekem legyen. Pontosabban egyszer, akkor nagyon. 3 hónapig úgy nézett ki apa leszek, életem egyik legboldogabb időszaka volt. De nem jött össze. Utána már nem is akartam gyereket, a párválasztásaimnál se volt szempont, egyszerűen elengedtem ezt. Pedig csodálatos dolog lehet.. Szívmelengető, így, hogy áttételesen belelátok Zs életébe, mindig szeretem hallgatni ahogy mesél és csak mesél az én kis szélvész szerelmem. Lendülettel, szenvedélyesen, szeretettel. Hát igen nekem úgy tűnik ennyi jutott a gyerekvállalásból. Persze lehetne, biológiailag alkalmas vagyok rá (remélem:D) De én mástól nem szeretnék gyereket csak tőle. 

Az elmúlt hónapokban világosodott meg bennem, az, amit apám a levelében írt, hogy miért érezte azt bennünkél tovább. Igen, ez örökség. A gondolkodásmód, az erkölcsi hovatartozás, a szellem, a szeretet Nagyon szép levél volt. Néha előveszem és beleolvasok.. van, hogy nem megy végig mert a könnyeim... De nem kínzom magama ezzel, csak szeretem azokat a sorokat, szinte érzem, hogy velem van. Mert velem van.

Végre hétvége van. Csodálatosan indult. Igaz 40 perc lehetett kb. de... minden nyűgömet elfújták, nem éreztem a fáradtságot. Teljesség volt bennem, mosoly, nevetés, csodásan villogó zöld csillagok, ha lecsukom a szemem most is látom ahogy rám néz. Igen abban a szempárban és tekintetben benne van minden. Ha fáradt akkor is, ha álmos akkor is, ha dühös, ha szerelmes akkor is. Mint egy csillagkapu, összeér a lelkünk, amikor szavak nélkül egymásba mélyedünk.

Az a fáradtság, amit szeretek - 2021.09.23.

ebben a pillanatban láttam, hogy annyira fáradt voltam, hogy ezt elfelejtettem kitenni :D 2021.09.25. 9.56

Hosszú de szép nap volt a mai. Beszéltem a főnökömmel, helyretettük, hogy ki mit csinál, megértettem és elfogadtam az őálláspontját is. Cserébe rugalmasan kezeli az én munkaidőmet, jobban el tudok jutni gyűlésekre hét közben is és több időm lesz Zs-vel. 

Zs.. mindig van valami szép és új ebben a kapcsolatban. Íeram már, hogy olyan mint egy facsemete. Napról napra jobban gyökeret ereszt és erősebb a törzse, színekbe borulva pompázik a lelkemben. 

Fáradt vagyok. 5kor keltem és 20.30 értem haza. De ez most a jó fáradtság, valami kellemes van bennem. Valami szép. Semmi nyugtalanság, bújkáló feszültség, csak az a vágy, hogy az érzéseimbe burkolózva álomra hajtsam a fejem.

 

Miért vs. Hogyan - 2021.09.22.

Nem mindegy, hogy miért álljunk fel a padlóról vagy hogy álljunk fel.

tegnap este kurva fáradt voltam, 10 óra kemény fizikai meló, glettelés, festés, messze nem az amiben megállapodtunk. Alapvetően semmi bajom nincs a fizikai munkával, rám fér, nem kattogok, és még jót is tesz a kondimnak :D De alapvetően csalódott voltam. Tudom az egóm is közbeszólt, hogy hát én ennél faszább vagyok. Eltekintve az egómtól csalódott dühös és fáradt voltam estére. És jött a miért.. 45 éves leszek 2 hét múlva és végig gondoltam az életem. Remek téma egy alkoholistának fáradtan ezeken gondolkodnia. Szóval miért is csinálom ezt, miért nem hagyom a picsába, stb..

és jött a mai nap, minden szépségével, meghittségével, egy tökéletes lezárással az őszi naplementében. És a mai nap után minden helyreállt. A miértből hogyan lett, a kattogásból szerelem, a rossz érzésekből melegséggel tuningolt pillangók a lelkemben. És nap végére a kimerültségből, pihenni vágyás, kuckózás.

Nem fogok ömlengeni arról, hogy mennyire sokat adott ez a mai nap. A lelkemnek is. Hiszek abban, hogy a nehezebb élethelyzeteket a kommunikáció segítségével ha nem is promt, de lehet oldani. A bennünk lévő blokkok oldása pedig magukkal hozzák a boldogságot és a nyugalmat. Az ősz pedig csodaszép színekkel díszíti fel a fákat és a lelkünket.

Boldogság van, 80 nap van, szerelem van.

"Miért zuhanunk a mélybe? Hogy utána kiérjünk a fényre."

A nyűgös nap - 2021.09.20.

Huhh ez aztán kurva hosszú nap volt.. 10 óra meló, de nem is ez volt benne a legfárasztóbb, hanem a szervezetlenség és a kapkodás. És itt most álljunk meg egy pillanatra. Nagyon nehéz félretennem, hogy 20 évig szinte végig vezető pozícióban voltam. DE ez már a műltam. Most alázatot és türelmet kell gyakorolnom, minden pillanatban amikor kinyitnám a szám, hogy nem lehetne? De biztosan, de nem 3 munkanap után fogom megváltani a világot. Majd szépen lassan teszek javaslatokat, amikor már átlátom az egész működést. Addig szépen befogom a pofámat. Ugyanis az egóm két dologra volt jó eddig.. Két válás és egy fix szék a gyűléseken. 

Most csak figyelek, jó nem mindig mosolyogva, de becsülettel elvégzem a munkát amit rám szabnak. Ha kell pakolok, ha kell festek, ha kell dolgozom a gépek mellett. Ez van, nem esik le a gyűrű az ujjamról, hogy ezt kell csinálnom. Nem a munka milyenségével van problémám. Sőt kifejezetten élvezem, hogy nem kell az üzleti életen agyalnom. Csak lenne egy kicsit szervezettebb..

Ma nem csak nekem volt nyűgös napom. Zs-nek is ráült arra a szép tetovált vállára a hétfő nevű kis izé. Szóvá is tettem neki, erre nem szólt semmit, csak este, amikor összefutottunk egy picit nekem szegezte, hogy akkor ez és ez a használati útmutató hozzá, ha ilyen, meg ilyen van. Annyira édes volt, mintha nem tudnám :) Pontosan érzem a rezzenéseit, akkor is, amikor nincs velem. Olyan jó volt látni a kocsiban, és hozott nekem csokit is, hogy jobb kedvem legyen <3 ilyenkor mindig melegség fut végig rajtam. Apró kis figyelmességek oda vissza.. megunhatatlanul színt visznek a kapcsolatunkba.

Fáradtan, de kisimultan váltunk el egymástól. Most este még küldtem neki pár gondolatot a holnap utánról. Ebben a pillanatban olvassa szerintem.

Nyűgös de végül szép nap kerekedett ebből a napból is.

Randi nap - 2021.09.19.

Mielőtt a randi napról írnék, engedtessék meg nekem egy gondolat a tegnappal kapcsolatban. Félelmetesebbnek gondoltam, mint amilyen volt végül. De ahhoz, hogy ezt így le tudjam írni szükségem volt azoknak az embereknak a támogatására, akik mellettem álltak. 

Randi nap.. szeretem ezeket a közös pillanatainkat Zs-vel. Az ember azt gondolná, hogy egy kapcsolatban erre már nincs szükség, hiszen már együtt vagyunk, szeretjük egymást. Pipa. Azonban ezek a napok nem csak változatosságot csempésznek a kapcsolatunkba hanem lehetőséget adnak arra is, hogy beszélgessünk összebújva, szerelmesen, ma éppen a Duna parton az őszi napsütés melegségét élvezve.

A mai napon szóba került egy kényes téma is. Nagyon becsülöm Zs-ben, hogy őszintén beszél a gondolatairól, megosztja velem az érzéseit, jó tudom ez alap lenne egy kapcsolatban. Még is számomra ez különleges. Erre a témára régebben biztos felforrt volna az agyvizem, dúltam volna, szerintem nem palástolva, hogy feldühít és bánt. Azonban ahogy haladok az utamon, békésen tudtam vele megbeszélni a dolgokat. Nincs bennem se félelem, se harag, se düh, sértettség, csak nyugalom. Teljes magabiztossággal érzem, hogy bármi is fog történni, ő az enyém és fordítva is. Ezt nem tudja megingatni bennem senki, még saját magam sem. Fura ez az egó dolog.. régebben nem gondoltam volna, hogy ezt így tudom kezelni. De jó érzés. Kezdem működtetni az első lépésemet, nem csak alkohollal kapcsolatban hanem az életem többi területén is. Jó érzés.

A randi után még beszéltünk telefonon, álmos volt és mesét olvastam fel neki, szereti a hangom. Én pedig egy kis játékossággal, (néha felülbírálva Karinthy fordítását) életet vittem a Micimackóba. Egyébként is szeretek olvasni, de ezek a pillanatok.. Hmm.. mosoly futott most is át az arcomon és melegséggel idézem fel azt a pillanatot, amikor kuncogott az "itthon vannak kérem szépen" résznél. Ahogy szólt, hogy elálmosodott én pedig elköszöntem tőle.

Jah igen majd el felejtettem.. Tegnap neki is írtam egy levelet. Kézzel.. Szerelmesen, kuszán, de szívből. Szereti az írásaim, a gondolataim, nekem pedig sokat ad, hogy papírra vethetem a az érzéseimet. Ma este pedig írtam neki egy hosszabb eszmefuttatst, hogy a szerdai napunk miről fog szólni. Szerintem belepirult egy kicsit. Ok volt egy kis kaján vigyor az arcomon, amikor rányomtam a küldés gombra. 

csak Ő és Én, 77 nappal a mélypont után. Szeretem érzés van bennem. Nem csak miatta, hanem magam miatt is. Pedig nem tökéletes az életem, de legalább elindultam valamerre, úgy érzem jó irányba.

Hála - 2021.09.18.

Azt a fajta védőhálót, oltalmazást, szeretetet, amit ma kaptam Zs-től és az AA barátaimtól, a pótanyumtól és a szponzoromtól nem tudom leírni. Egy szó létezik csak rá, most a lelkemben. Hála.

Mindenki figyelt rám, jelezte, hogy ha kell ott van akár csak egy telefonhívás erejéig, de mehettem volna szőlőt szedni, kertet ásni. Zs pedig egész nap figyelt rám és találkozni is tudtunk, ami rengeteget adott.

Úgy tudtam megírni apámnak a levelet, hogy zokogtam, de ebben benne volt 44 szép élet emléke.

Köszönöm, hogy az életem részei vagytok, hogy segítettetek átvészelni ezt a napot, feldolgozni, amiről azt hittem nem tudom. Igen, egyedül nem ment volna csak veletek.

<3

 

Levél Apámnak

Szia Apa,

szeretném megköszönni neked azt a csodálatos 44 évet, emddig az életem része voltál. Tudom, hogy voltak kisebb nagyobb vitáink, de alig - alig emlékszem rájuk, sokkal inkább arra a rengeteg csodás élményre, szeretetre, amit tőled kaptam.

Megannyi emlék jut eszembe most is:

Amikor áthívtam a barátaimat beszélgetni, körbeültük az étkező asztalt és te csak meséltél és meséltél.. Szórakoztattad őket, mindenki rád figyelt én meg duzzogtam, hogy ők az én barátaim, miattam jöttek át.

A markazi túra, amikor kettesben sétááltunk le 20 km távolságot, csodálatos apa fia nap volt. Elöttem van ahogy lelkesen magyarázok neked, a talpam alatt ropog az erdő és nyár van

Amikor ovis voltam és megálltál a piros zsigulinkkal az ovi mellett, mosolyogva integettél. Nagyon vagány voltál, félhosszú, dús fekete hajjal, a bajuszoddal napszemüvegben, bőrdzsekiben. AZ én hősöm!

Az a borzalmas rossz ánizsos krumplispogácsa, amit csak te szerettél, de mindig csináltál nekünk simát is

A citromos kolbász papáéknál, mert kisfiam ez volt Kossuth Lajos kedvence is

Amikor leborotváltad a bajuszod és a család egyöntetűen tiltakozott, és kért, növeszd vissza

A közös bejglisütések, mert fixa ideád volt, hogy csak akkor lesz jó, ha ad 1 kézzel van az a kurva sok mák ledarálva a nagyi mákdarálóján, ad 2 ha éegalább 25 párral sütünk ki.

Ahogy főzni tanítottál, és amikor már felnőtt fejjel apa - fia napot tartva én főztem és jöttél, beleszóltá, hogy ne így ne úgy.. én meg morogtam, hogy menj innen én főzök

És az utolsó közös este emléke is szívmelegngető, kettesben tudtunk beszélgetni és láttam megnyugszol, hogy jó irányba halad az életem. Tudom, hogy úgy mentél el, abban a tudatban, hogy velem rendben lesz minden az életben.

Szinte a végtelenségig sorolhatnám. 44 év alatt összeszámolhatatlanul sok élmény maradt meg bennem.

Hálás vagyok neked és anyának is azokért az alapvető emberi értékekért, amikre neveltettek, amiket kaptam tőletek. nagyon sokat segítenek most a betegségem alatt.

Apropó betegség...

Tudom, hogy 16 éves koromban azért ittunk együtt pezsgőt, mert szerettél volna ott lenni, amikor életemben először berúgok, igaz így utólag visszagondolva csak szalonspicc lett belőle. Hlás vagyok érte, a szeretetedért, a gondoskodásodért.

Ami a halálod napjától fogva történt, az nem rajtad múlott Apa, genetika, hajlam talán. De semmiképpen nem egy diszfunkcionális család eredménye. A lehető legtöbbet kaptamm tőled, tőletek. Olyan embert neveltél, akire büszke lehetsz, még így ebben a helyzetben is.

Apa alkoholista vagyok 

Üvölteni tudnék ebben a pillanatban is, olyan nehéz leírnom ezt most neked. Potyognak a könnyeim. Fáj a hiányod és tehetetlen vagyok, de tudom és érzem, hogy ezek a sorok valahogy eljutnak hozzád, mert hiszem, hogy bennem élsz tovább.

A halálod estéjén egy üveg ír whiskeyvel kapcsoltam ki a fájdalmam, 1,5 óra alatt húztam le. Arra még homályosa emlékszem, hogy a falat vertem ököllel, hogy az jobban fájjon, mint a lelkem és a szívem, ha már az elmémet péppé zúztam az alkohollal.

utána következett egy eszeveszett érzelmi hullámvasút, melynek pályáját szintén az alkohollal próbáltam kiegyenesíteni. Igazából azért ittam, hogy ne fájjon. Majd gyógyszert szedtem, hogy ne érezzek. 160-nal mentem az esőben az M0-n, nem érdekelt, hogy élek vagy meghalok. Sajnos egyre gyakoribbak lettek ezek a mélységbe húzó érzéelmi csápok. Egyre több démon bukkant fel a lelkemben és taszítottak a mélybe. Majd 76 nappal ezelőtt (milyen furcsa, hogy 76-ban születtem) bekövetkezett a mélypont. Alkohol,gyógyszer, skizofrén állapot. Ha élnél azt hiszem sírva kértelek volna, hogy segíts. Adj tanácsot mit tegyek. Szerencsés vagyok, hogy az örökségedként az elmém megtette helyetted.

Azóta lassan de biztosan elkezdtem rendezni az életem. Van egy csodálatos párom, igaz nem tökéletes a kapcsolatunk, de ez nem rajtunk múlik. Szeretem. Azt hiszem nagyon jól kijönnétek, szenvedélyes nő, csodás zöld szemekkel. haonló a gondolkodásmódunk és emlékszel, hogy mit mondtál, mi az egyik legfontosabb egy nőben? Igazad volt. Nagyon. benne megvan minden, amit szerettem volna valaha is, hogy meglegyen a páromban. Ő a társam az élet minden területén. Persze, hogy nem tökéletes és nem apa ez nem a szexuális túlértékelés tipikus példája - mosolyogva ezt mondtad volna, de kíváncsian halgatva milyen is Zs. Tudom, hogy szerettétek volna egymást és tudom, hogy hívtad volna: Lányom.

Lettek tetoválásaim 4 db. Az első kettő a te emlékedre készült egy római 44 és a Salve. Mindig szerettem, amikor így kezdted a leveleid. 
Azóta felkerült egy Főnik Zs nevével és egy stilizált órákat mutató ábra, mellette: Tempus Fugit. Az idő rohan. emlékeztet, hogy egy életem van és úgy kell leélnem, hogy törekedjek arra jobb ember leszek, mint amilyen az elmúlt 20 évben voltam. Tudod, hogy szeretem az ókori mitológiát, mondákat. Olyanok ezek a tetoválások, mint a viking harcosokon a védő rúnák. A bőrömbe égve védenek és óvnak a külvilág veszélyeitől. vagy csak simán elviselhetővé teszik a rossz napokat.

Dolgozom magamon, józan életet élek, tisztán, becsülettel. Leépítettem mindenkit, aki visszahúzott volna. Jó persze vanna kötelezettségeim, de dolgozom azon, hogy eleget tegek ezeknek. Eldöntöttem, hogy nem hagyok hátra kifizetetlen számlákat, rendezem a cehhet, hiszen erre neveltél és a gyógyulásomat is ez szolgálja. A nehezebb út.

Annyi minden van még apa, amiről mesélnék neked.. rengeteg dolog.

Mielőtt befejezném a levelem, szeretném ha tudnád büszke vagyok az öcsémre. Tudom más mint én, mindig emlékeztettél erre. Most már elfogadom és nagyon sokat változott. Átvette a családfő szerepét, felnőtt a feladathoz. Szívből büszke vagyok rá, látod hosszútávon beérett a nevelésed.

Hiányzol apa, olyan jó lenne csak beszélgetni, órákig mesélnék az életemről a gondolataimról az érzéseimről. De itt élsz be!nnem tovább, szóval úgy is tudod..

Szeretlek!

Kisfiad..

Viktor

 

szarul indult de csodás vége lett - 2021.09.17.

Mint írtam minimál alvással indult a mai nap és belementem Zs-vel hazafelé egy olyan beszélgetésbe ami elsőre nagyon nem jó irányba mutatott. Szeretem és becsülöm benne, hogy a megoldásra törekedett ahogy én is. Méghogy nem fejlődött ő az elmúlt 2 hónapban.. Mármint saját bevallása szerint. 

Ma nagyon sokat beszélgettünk, rengeteget, szinte alfától omegáig mindent. Szenvedélyesen, lehiggadva, szerelmesen. 

Sok blokkot feloldottunk és átbeszéltünk, főleg olyankoat, amik bennem voltak.űNem akarom ragozni, mert ránk tartozik, de azt tudom, hogy ma nyugodtan hajtom álomra a fejem, szerelmesen. meleg takaróként ölelem a gondolataimmal körbe a kpacsolatunkat, az érzéseink biztonságot adnak. Erre pedig szükségem van. Nem csak a holnap miatt, egyébként is alappillére a kapcsolatunknak.

És holnap találkozunk is, ha csak pár percre, de a józanodásom első, igazán nehéz napján ott lesz mellettem a Szerelmem. Méga ha rövid iődőre is de vigyázni fog rám. Utána átveszik a stafétát az aa barátaim. Ott a szponzorom, pótanyám, öcsém. Ha baj lenne (nem lesz) akkor van egy tucatnyi ember aki vigyázni fog rám.

És a bőrömbe égetett rúnák is itt vannak. Óvnak, megvédenek. Túl leszek a holnapon, már tudom azt is apa halálát mivel könnyítem meg. Egy barát ajánlott egy módszert. Nehéz lesz megtenni de érzem, hogy segíteni fog a lelkemnek.

Hálás vagyok. Mindenért ami jelen pillanatban körbe vesz, de legfőképpen Zs-nek. Aki kilépve a komfortzónájából, segít megélni és átvészelni a fájdalmam a szerelmével.

Feszültség - 2021.09.16.

Tegnap egy laza 10 órás fizikai melóval teletűzdelt műszakot nyomtam le. Bevallom, mocsok mód elfáradtam, de jól esett. Én kis balga abban reménykedtem, hogy amikor hazaérek, akkor bedőlök az ágyba és alvás van reggelig, másnap pedig randi nap Zs-vel.

Nos ember tervez, Isten.. Isten meg néha keresztűlbassza az egészet,már ha létezik.,

Bár ma belegondolva csak én basztam el a saját estémet. Jó tisztában vagyok vele, hogy apa halála miatt érzékenyebb vagyok, de kezdem elveszíteni a türelmem magammal szemben. 1,5 + 3 óra alvás és egy nehéz beszélgetés lett a vége Zs-vel. 

süti beállítások módosítása