Hmm.. mennyire jó lenne azt leírni most, hogy a tegnapi lelkizés este után aludtam mint a bunda.
Hát nem.. sikerült hajnali 4kor elaludnom. Hozzáteszem, hogy nem segített ebben, hogy a régi, gyerekkori szobámat kaptam meg anyutól, amiben most az unokaöcsém lakik. Hadakoztam szúnyogokkal, repkedő izékkel. Nem segítette a helyzetem, hogy nem a saját ágyamban aludtam, de a lelki megtisztulásért mindent :D

Zsvel még beszélgettem este, jött nálam egy feszültség hullám. Megbeszéltük, szerinte normálisan kezeltem. Azért kérdeztem mert tényleg nem tudom, hogy mi a normális és mi nem. Elmondjam ne mondjam? Ezt nem csak rá értem, tényleg olyan mint ha a sötétben tapogatóznék bekötött szemmel. Ráadásul világ életemben határozott férfinak tartottam magam (na persze.. csak palástoltam a rettegésem az el nem fogadástól) szóval ilyen egóval nehéz újratanulni a dolgokat. És rossz volt, hogy erről nem személyesen vagy telefonon tudtunk beszélni. Jött a kattogás, annak örülök, hogy nem zúdítottam rá.

Utána nagyon lelkesen írtam még neki, hogy amikor felébred akkor megértse a lelki állapotom. Majd hajnali 3.30 magasságában rájöttem ezt nem kellett volna. Mert akkor és most is úgy gondolom hogy ez az üzenet sok volt. Na de nem törlünk vissza elküldöttet, nosza írjunk még egyet. Jesszusm, nem tudom mi van velem. Fogalmam sincs én hogyan reagálnék arra, hogy reggel szembesülök két teljesen más nézőponttal tőle. Mondjuk ő úgy reagálta le, hogy egy visszafogott üzenetet kaptam, kedves volt de visszafogott. Szóval mára offolom magam egy darabig.

Azt nem csinálhatom, hogy bíztatom kapcsolódjon ki, de passzív módon én nem hagyom. 

Azért irigylem tőle, hogy menniyre szép helyen vannak, tegnap mondta, hogy csinál videót. Na és milyen az egoista alkesz? Hmm majd CSAK nekem csinálja gondoltam én. Hát nem, fb sztorin láttam. Tök jó volt :) De ez is egy tanulási folyamat a részemről, hogy nem mindig minden körülöttem forog, nem én vagyok a központban és ez így is van jól. De meg kell szoknom..

Nagyon jó, hogy ő normálisan éli meg ezeket a szitukat, irigylem tőle. Komolyan én hetikus vagyok.. Igaz kisebb amplitúdóval mint egy hete, de magamat zavarom már megint.. Pff.. abban bízom, hogy jövő hétre megint lejjebb megy az amplitúdó és a végén beáll normál szintre. Tudom az agyammal, hogy a tegnapi napom életem egik legmegterhelőbb napja volt lelkileg, és kurva érzékeny vagyok most mindenre.. De akkor is. Azért azt a fajta határozottságot hiányolom magamban, hogy ezt gyorsabban tudjam kezelni.. jah az a fránya egóm..