Majdnem egy hét telt el az előző bejegyzésem óta.. Hosszú hét volt, minden nap dolgoztam. Zs-nél karantén volt, így a pénteket is munkával töltöttem. A cégnél kezd tarthatatlan lenni a helyzet. Szinte sosem tudom mire megyek be, mikor vagyok leszúrva valami apró dolog miatt, igen a végén már én is hibáztam. Igaz apróságokat de kaptam érte az ívet. meg azt is, hogy máshol jár az agyam, nem figyelek, pedig képes lennék rá. A hét "fénypontja" a pénteki nap volt, amikor még meg sem tudtam fél 2-kor ebédelni rendesen, mert munka van, melegítsem meg a kajám és egyem meg meló közben. Persze az ebédidőt nem fizetik. Igazából nem a pénz bosszantott, hanem az a hozzáállás, ami a főnököm részéről van. Konkrétan a munka az első, mindenek felett. A héten nagyjából 60 órát melózta, de alig vártam, hogy péntek délután legyen és hazajöhessek. Persze azt, hogy vonattal kell visszajönnöm, egy odavetett felmondatból tudtam meg.

Hétvégén pedig F-nél voltam és szintén fizikai meló volt. Csak azzal a lényeges különbséggel, hogy jó hangulatban telt, alkottunk, pörgött a kezünk alatt a munka. Ha Zs írt, nem kellett lopva válaszolnom, amikor felhívott elszívtam egy cigit, csevegtünk és utána lelkesen dolgoztam tovább. Tudom, hogy más jellegű munka, de tudtam mettől meddig tart, mit kapok érte, és azt is hogy jó lesz a hangulat. Beszélgettünk, mesélt arról mi a helyzet pasi fronton, én meséltem Zs-ről, rengeteget nevettünk. Jó volt egy kisebb összefeszülésünk, hogy a házasságunk kinek a hibájából ment tönkre, a legjobb eredmény a 30-70% volt az ő javára. Igazából lényegtelen. nem működött, de megmaradtunk embernek, barátnak és két olyan embernek, akik életük végéig számíthatnak a másikra. Örömmel megyek segíteni neki. Nem csak azért mert eddig ő is mindig támogatott, amikor szükségem volt rá. Azért is, mert feltölt ez a fajta munka és a társasága is. Jól érzem magam és jobb a teljesítményem is. Ma amikor ő már elfáradt és elment ebédet melegíteni én még egy 20 percet ráhúztam és előkészítettem neki egy munkát, hogy jobban haladjon.

Ennyiből áll az egész és nem azért mert alkoholista vagyok, vagy mert a volt férja, nem. Emberként kezel, kölcsönös a tisztelet és a szeretet és ez kihat, pozitívan, a munkámra is. Tudom apró dolgok, de számomra fontosak. Mindig azt vallottam, hogy egy jó vezető nem üti az embereit, hanem motiválja őket. Sokkal többet ki lehet hozni így mindenkiből.

Egyébként szembejött eg multis álláshírdetés. Holnap megpályázom, mert ma nagyon elfáradtam és a harmadik oltás kicsit kábává tett. Kiszámítható munkaidő, esti műszak, jó bérezés, közel is van. Minden adott, ami a gyógyulásomat elősegíti. Mindemellett több időt tudnánk Zs-vel együtt tölteni, amire mind a ketten vágyunk. persze nem éjjel nappal, de akkor is.. Heti 2 vagy 3 nap.. Istenem de szép gondolat. Még nem élem bele magam, de ha megkapom az állást, jelzem a konkurenciánál simán felvettek volna szeptemberben, akkor sokkal jobban fogom magam érezni.

Viszont valamit ma megfogadtam.. ha nyűgös vagyok szólok és nem próbálom meg fenttartani azt a látszatot, hogy hejj de jó a kedvem. Zs úgy is észreveszi, pedig próbáltam palástolni, de lebuktam :) Tudom, hogy megérti, de nekem meg el kell magam felé fogadnom, hogy jobb szólni ilyenkor, ettől nem leszek kevésbé szerethető, csak emberi.  Tudom, hogy ezt nagyon szereti bennem, hogy kimutatom az érzéseim, és őszinte vagyok vele. Nekem nehéz az elmúlt közel.. húsz.. harminc évet a hátam mögött tudni és megbízni benne. megbízni abban, hogy ha nem vagyok tökéletes akkor is szerethető vagyok és ez nem tompít a kapcsolatunkon. Tudom, hogy ez a közel 10 nap nélküle megviselt. Pedig feldobtuk közös adventi meglepetés üzenetekkel, rajzokkal, viccel, hangüzenettel és még egy majdnem érintkezés mentes találkozóval is. Ez utóbbi csodálatos volt, de bennem és benne is hiányérzetet hagyott. Nem csókolhattam meg, csak megöleltem. Féltett, mi van ha hordozó és átragasztja rám. Persze tiltakoztam, hogy én fasza gyerek vagyok, biztosan nem kapom el, de a végén beláttam, hogy félt és magát is. De holnap találkozunk, mint két szerelmes, megölelve, érintve a másikat. Nagyon várom, izgatott vagyok.

Én aki azt hittem apa halála után, hogy kiégtem, ez a vége.. izgatott vagyok, mint egy gyerek. Szeretem, szeretjük egymást.. Már csak egyet kell aludni.