Egy alkoholista naplója

Egy alkoholista naplója

Karácsonyi érzések -2021.12.24.

2021. december 24. - Victor76

Már csak egy óra van hátra szentestéből. Nincsenek bennem rossz érzések, de valahol a lelkem mélyén érzem, hogy holnap el kell mennem gyűlésre. Nem vagyok se rosszkedvú, se magányos, de az elmúlt időszak tapasztalatai megmutatták, hogy ez az a pillanat, amikor keményebben kell dolgoznom magamon. Odafigyelni azokra az apró, kis intő jelekre, amik fel fel bukkantak a napomban. 

Szerencsére van megoldás, beszéltem egy társammal, barátommal is most este. Elővettem Zs ajándékát, beszélgettem Zs-vel is. Nem zárkóztam be, felvállaltam, hogy nyűgös vagyok, jeleztem és nem azt vártam, hogy vegye ő észre. Igen az egóm visszahesegettem a helyére és nyitottam. Egyébként úgy érzem Zs-vel egy élet is kevés lnne mindig mindent megbeszélnünk. Tudom és érzem a szerelmes férfit, de most az ember van előtérben bennem, a társas lény, aki mesélni akar, meghallgatni az ő történeteit, megvitatni az aktuálpolitikai helyzetet, a társadalmi dolgokat, művészetről csevegni. Megannyi hétköznapi téma. Persze sose jutnak eszembe pont akkor, amikor beszélgetünk. Azok szűk kis időkapuk és más írásban, mint személyesen. Ez nem tölt most el feszültséggel, csak érzem, hogy kezd áthelyeződni a hangsúly.. szóval ajánlott lefoglalnom magam. Ennek pedig az egyik legjobb módja az, hogy szocializálódom a közösségben egy kicsit. 

Apa hiányát egész jól kezeltem ma és kezelem most is. Jó volt a délutáni mozizás, szeretem emlékek garmadája jutott eszembe és fakóvá tette a tavaly karácsonyi estét. Egy évvel ezelőtt anyámnak az a remek ötlete támadt, hogy felolvastatta velem apám 26 évvel ezelőtti búcsúlevelét. Akkor kórházban volt és úgy érezte meg fog halni, ezért egy gyönyörű levelet írt. Mivel a levél aktualitását vesztette, hálistennek , és még 28 évig velünk volt, ezért tavaly, szenteste érkezett el anyám szerint a megfelelő idő, hogy ezt megossza velünk.. Mocsok mód leittam magam utána mert fájt. Pedig emlékezni szép és jó dolog. Igen, kurvára fájna ha belepörgetném megint magam. De nem akarom, megélem a fájdalmam és a hiányát de úgy ahogy én szeretném. Mint ma.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://victor76.blog.hu/api/trackback/id/tr2816792508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása