Ma voltam a második körös interjún az IkeábanHiába le se tagadhatnám, hogy élvezem ezt a közeget és szeretem a kereskedelemnek ezt az oldalát.

mennyivel más egy ilyen interjú, mint egy raktári állás interjúja. Nem fogom lebecsülni az ott dolgozó embereket, egyszerűen csak ez az én közegem, itt tudok otthonosan mozogni, beszélni, önmagam adni. Jó volt 1 óra erejéig újra átélnem ezt.

Hogy felvesznek e? Nem tudom, remélem, hogy igen, mert láttam rajtuk, hogy amikor a neccesebb dolgok kerültek szóba (rugalmas munkaidő, hétvégi beosztás) akkor izgultak és figyelték, hogyan reagálok. De nem bízom el magam, a héten visszaszólnak és vagy nagyon fogok örülni, vagy sem :D Bízom az első varicióban.

Interjú előtt F eljött értem, volt egy köszös munkánk, elvitt az Ikeába is. Jó, hogy ilyen maradt az emberi kapcsolatunk. Kifejezetten szívmelengető, hogy számíthatunk egymásra. Mondjuk vannak mókés párbeszédek kettőnk között :D

F: Mit is akartam venni a Lidl-ben? Az előbb mondtam
Én: Nem tudom, nem figyeltem, már nem vagyok a férjed

és vissza is kaptam, mert őt sem kell félteni :D

Ikea parkolóban én: Ott egy hely, le tudsz arkolni
F: odaállok ahova akarok, már nem vagyok a feleséged, ne szólj bele :D

Ezeket mindig elmesélem Zs-nek is, nagyon jól szórakozik rajta, írta is, hogy szereti, hogy ilyen F-fel a kapcsolatom. Én meg azt szeretem, hogy végre normálisan mesélhetek oda vissza nekik egymásról és magamról, nincs se féltékenykedés, se fújjolás. Biztos vagyok benne, hogy élőben is jól ki fognak egymással jönni.

Szép nap volt ez is, kattogás mentes :D

Tegnap is beszélgettünk Zs-vel, elmondta mennyit fejlődtem és én is érzem magamon, hogy egy csomó olyan dolog szóbakerült, amin régebben felszívtam volna magam, most meg teljesen higgadt maradok. Ha jön is egy fura gondolat, akkor azzal is tudok mit kezdeni. Konkrétan, hogy nem foglalkozom vele. Ha meg olyan, ami nem csak rám tartozik, megbeszélem vele vagy azzal, akire igen.