Nem, a józan napjaim száma nincs veszélyben. Jó lehet kicsit hatásvadász  a tárgy, na de engedtesség meg nekem ennyi. 

Második napja van kint Zs külföldön a családdal. nekem pedig tök jó napom volt. Alapvetően nem is blogolnék erről, csak azért teszem meg, mert ezeket a hosszú hétvégéket, főleg ha túráznak a hegyekben, régebben rosszabbul éltem meg. Aggódás, mikor ír, rendben van e minden - érzések hullámoztak bennem akkor.

Most pedig csak annyi, hogy remélem jól érzi / érzik magukat és feltöltődik. Én pedig lefoglaltam magam.

Reggel eladtam pár dolgot a neten, majd átmentem F-hez és bútort bontottam. Igazi barbár munka :D Lenne.. ha nem kellene figyelni arra, hogy a váz ne sérüljön, hogy a szövet egyben maradjon a szabásmintához, stb. Mellette kutyáztam is egy nagyot, 3 kutya kergette egymást, meg a labdát, amit dobáltam nekik cigizés közben. Persze visszahozni egikük sem akarta :D Utána ebéd, majd elmentem egy farmert venni. Ha már új helyen kezdek akkor legyen egy új farmerem is. A régiek már kopottak, szakadtak, az elegáns nadrágjaim meg picit túlzóak lennének az Ikeában :D

Szerencsém volt, kifogtam egy 20%-os napi akciót, szóval jó áron tudtam venni. Vettem pár apróságot is az ukrán menekülteknek, mert holnap kimegyek a Keletibe megnézem miben tudok segíteni. Nálam is szűkös a budget, de nem azon a pár ezer forinton múlik.. Legfeljebb kevesebbet cigizem.

Szerdától pedig megváltozik az életem. Nagyon várom már. Kaptam mailt, hogy az első két nap betanítás, munkavédelem, oktatás, stb. Valószínűleg a beosztásom is meglesz. Várom.. hosszú volt ez a 3 hónap itthon. Mentálisan kezdett megviselni, de most már csak egy karnyújtásra van. Ok tisztában vagyok vele, hogy ettől nem jön helyre az életem. De.. de egy újabb lépés, hogy jobb legyen. Szépen csak kis lépésekkel.

Szóval jó ez a hétvége, de várom a szerda reggel 8 órát. Pontosabban a 7.50-et mert akkor tudunk Zs-vel telefonon beszélni :) Utána pedig jöhetnek az új kollégák, az új munka és valami normális az életemben.

252 nap.. szinte hihetetlen. Csak egy utólsó gondolat, nem akarok ezen nagyon lamentálni, amikor bekerültem a programba, akkor az is fantasztikus volt, amikor egy társam azt mondta. Sziasztok XY vagyok, alkoholista és nem ittam 32 napja. Tudom, hogy ha most ott lennék és hallanám, akkor mennyire értékelném és elmondanám, hogy ez akkor mennyi erőt adott. Hogyan épült fel napról napra a mai nap. És ez hogyan fog holnap is folytatódni.

Igazán hálás vagyok a második esélyemért.