Huhh.. jó rég nem blogoltam.. azt se tudom hol kezdjem. Rrngeteg minden történt. Hullám helyek és völgyek, mélység és magasság. Dobálózhatnék még ilyen teátrális szavakkal de teljesen felesleges. 

A kényeg, hogy jól vagyok és boldog. 

Persze a világom szépen lassan omlott körülöttem össze, de közben erősebb lettem és megmaradt a józanságom.

Címszavakban:
- ki kellett költöznöm az albérletből és most F-nél lakom, aki befogadott, ameddig összeszedem magam
- letiltották a fizetésem egy részét, az üzleti dolgaim miatt
- csalódtam valakiben, aki azt hittem segít és támogat
- lelkileg megrogytam egy picit a fentiek miatt
- ismét menekültem a párkapcsolatomba, hogy egy pici jó legyen az életemben
- küzdök az Ikeás vezetői mentalitással, az egyre nagyobb benti feszültséggel

és még sorolhatnám.

De nem akarom. Az én feladatom, hogy ezekből a különálló mozaikdarabokból egy egységes tervet kovácsoljak és megoldjam a felmerülő problémákat úgy, hogy megmarad a józanságom és hellyel közzel boldog vagyok.

Vizonylag jól megy. Ok vannak jobb és rosszabb napok, nem tagadom.

Viszont van két fantasztikus ember az életemben, akikre számíthattam. Zs és F.

F befogadott és munkátadott és szerez nekem folyamatosan, amiből ki tudom egészíteni a fizetésem. Első körben fura volt össze csiszolódni, feljöttek a régi életünkből képek, de ezeket meg tudtuk oldani. Most már normálisan és jó hangulatban telnek a napjaink. Hálás vagyok neki.

Zs pedig.. hmmm (csak hogy kettőnk legkifejezőbb szaválval éljek) Zs pedig csodálatos. Gyönyörű ember, aki segít, támogat, szeret mint nő és mint ember is. Igen, még mindig szétszórt, szeleburdi, makacs és helyenként önfejű. De ezek azok a felszínes dolgok, amik kevésbé fontosak a kapcsolatunkban. Ennyi erővel én is írhatom magamról, hogy figyelmetlen, hangulatember és szeszélyes vagyok megfűszerezve makacs önfejűséggel :D

De egymás mellet megtanultuk, hogy ezek normálisak egy párkapcsolatban, ettől még szerethetőek és értékesek vagyunk egymás számára. Hogy a szerelem ilyen. 

Vele töltöttem ma az első születésnapomat és este pedig már F-nél vagyok.
Csodálatos nap volt. Lassú, álmoskás, de a végére összeállt minden. El is érzékenyültem és most is egy könnycsepp üldögél a szemem sarkában. Azzal a nővel élhettem meg az első születésnapomat, akit 1 évvel ezelőtt bántottam és nemtelenül viselkedtem vele. Egy év kemény munkával pedig szerelmesen beszélgetve öleltük egymást. Gyönyörű nap volt. Nem a szerelem miatt, hanem magam miatt és miattunk.

Nagyon sokmindent tanultam ezalatt az egy év alatt és az elmúlt egy hónapban pedig mégtöbbet. Azt tudom, hogy ha megtervezem hogyan lépjek tovább, hogyan számoljam fel szépen lassan a múltam kis szarkupacait, akkor jobb lesz az életem.

Mellette dolgozom, privát munkákat vállalok és szépen egyengetem az utam, ez pedig hihetetlen jó érzéssel tölt el.

Most már kezdek fáradni, összekeverednek a gondolatok mint egy nagy kusza pókháló. De nyugodtan és boldogan gondolok vissza mind az egy év, mind az egy hónap történéseire.