Nem  csak azért vagyok boldog, mert tegnap Zs nálam volt és egymás karjaiba omlottunk. Nem csak azért vagyok boldog, mert F-nek segítek párkapcsolati tanácsokkal. Nem csak azért vagyok boldog, mert pörög bent a cég.

Azért van bennem boldogság, mert az elmúlt 465 napomba fektetett munka gyümölcse most érik be. Nyugodt vagyok, el tudom fogadni ha balul sül el valami (mint amikor ma kizártak a cégtől és összetörtem egy bögrét :D )

Jól érzem magam, magammal. Vannak pillanatnyi dolgok, amik megfeszítenek, de csak pár percig, utána elengedem őket. Azt hiszem egyensúlyban vagyok önmagammal és a környezetemmel.

Igen, tegnap Zs itt volt, hosszasan beszélgettünk. Mindent átbeszéltünk. Az elmúlt másfél hétben bejártuk a nyúl üregét egyedül és lám, amikor kidugtuk a fejünket, akkor ott vártuk egymást. 

Most persze nagyon teátrális lenne azt írni, hogy helyrebillent a világ rendje. Nem, a világ rendje megváltozott, de jó irányba. Stabilabban, nem elnapolva a problémákat megyünk tovább kéz a kézben. ehhez meg kellett ezt élnünk, külön. Neki is és nekem is. És meg is kellett beszélnünk egymással ezeket.

Fura dolog ez a lelki fejlődés.. De nagyon szeretem. Sokmindent szeretek az életemben. Főleg azt, hogy tudom élvezni, hogy szeretek élni. Magam miatt és miattuk is.

Jó érzés, hogy van türelmem végig menni ezen az úton, hogy látom az értelmét, hogy kitartok, makacs módón lépésről lépésre. És a legjobb, hogy nem vagyok egyedül.

Őszintén írom és gondolom, hogy nem tudum hogyan ment voltna nélkülük és a társak nélkül. Mind a kettőjüket csodálatos embernek tartom és szeretem őket. Hálás vagyok, hogy támogatnak, és főleg azért vagyok hálás, hogy elfogadom azt, hogy szükségem volt az ő segítségükre is és a társaim segítségére is.

Zs.. kibaszottul.. jobban, mint eddig valaha. Mert átérzem mennyit küzd magával, dolgozik azon, hogy jobb ember legyen. Nem miattam csak, hanem maga miatt.