hát a végére értem a szabadságomnak. Persze szívesen maradnék még itthon egy picit, így a végére tudtam teljesen ellazulni és megélni a pihenést. Még a PS-emen is játszottam, mert végre kikapcsolt. 
Mellette persze megvan az az érzés, hogy hiányzik az aktívabb életmód, a munka. Viszont tudom, hogy azt, amit az elmúlt hónapokban csináltam nem szabad megtennem. Nem feszíthetem meg magam a végtelenségig. 

Szóval marad az egyensúlyra való törekvés. 

Alapvetően nincs rosszkedvem, voltak hangulatingadozások így a végefelé, de elmentem gyűlésre és sokat beszélgettem társakkal. Mostanában főleg B-vel (biztos szórakoztató lehet ennyi név kezdőbetűjét olvasgatnotok :D), egy férfi társammal szoktam dumálni. EGy korosztály vagyunk, céget vezet, sok a közös jellemvonás, ismeretség a régi életemből. Kedvelem a srácot, jó meglátásai vannak. És lehet vele politizálni. Jól beszél, jól érvel, hasonló nézeteket vallunk. Ez is nagyon hiányzott az elmúlt időszakban, hogy erről nem tudtam senkivel se beszélgetni. Ugye régebben Zs-vel sokat dumáltunk erről. 

A héten összesen 3 gyűlésen voltam, ma is onnan jöttem, illetve B hazahozott. Átmentünk Budára :D Egyébként jó gyűlés volt én is megosztottam, jól esett beszélni az érzéseimről és a többi megosztás is jó volt. Vagy vicces, vagy tanuságos, vagy őszinte. Nem mindegyikkel tudtam azonosulni, de az összképet nézve (by Zs <3)jó volt, hogy elmentem. Azt hiszem ezzel feltettem a koronát a szabadságomra. Tettem a mentális és a fizikai pihenésemért és fejlődésemért.

A mai gyűlésen figyeltem, hogy ki lehetne esetleg az új szponzorom. Még nincs konkrét ember, de tudom, hogy a fejlődésemhez kelleni fog majd valaki, akivel tudjuk a lépéseket csinálni. Csakhát nehéz egy nem bigott vallásos embert találni, ebben az istenhívő közegben. Nehéz, de nem lehetetlen ;) Szóval jövő héten is megyek.

Jó, hogy vannak új barátaim, társak, emberek az életemben. Jó érzés, hogy van életem, hogy bármennyire is nehéz néha, de mégis csak jó élni.