Gyönyörű nap volt.
Reggel összefutottam Zs-vel, még mindig maga alatt van, mentálisan megterheli a betegség. Beszélgettem vele, megnyugtattam, megölelgettem. Utána elmentem F anyukájáért, aki nincs jó passzban. Küzd a betegségével, útközben csacsogtam, viccelődtem, beszélgettünk. Mondta, hogy örül, hogy így összeszedtem magam.
Utána családi ebéd F-nél. Sokat nevettünk, beszélgettünk, kajáltunk, jól éreztük magunkat. 10-re mentünk, 14 órára már itthon is voltam.
F viccesen megkért, hogy mondjak én asztali áldást. Elpoénkodtuk, de utána jutott eszembe, hogy apámnak volt egy kedvence, ma meg is kerestem:
Robert Burnst
Selkirki asztali áldás
Ennek, ki dús: megárt a hús;
amaz ennék, de nincsen.
Nekünk jut is, meg bírjuk is,
legyen áldott az Isten.
Ez nagyon megragadt bennem. Apám szavai...
Majd Zs-vel beszéltem még telefonon, mert jött egy mélypont és lent volt a hangulata megint. Nagyon jó, hogy az AA-ban tanultakat tudom alkalmazni, átadni neki az egyszerű, de hasznos gondolatokat.
Este pedig gyűlések. Most nem voltunk annyian, mint tavaly, kisebb, családiasabb volt a hangulat, 3 gyűlés, közben szünetek. Viszont már tegnap este éreztem, hogy 3-4 társunknak ez nagyon sokat adott. Láttam ahogy bejöttek, és kicsit mosolygósabban, kisimiultabban mentek el. Nem a létszám számít, ha már 1 embernek tudunk segíteni, akkor megérte ez a maratoni gyűléssorozat. Tartottam én is bevezetőt, amit már ott többen megköszöntek. És ma egy fiatalabb társunk is rámírt és külön megköszönte. Nagyon jól esett. Nem az egomnak. Annak, hogy adhattam. Az egész napom arról szólt, hogy önzetlenül továbbadom azt a tudást, amit kaptam a közösségtől.
Gyűlések után hazadobtam még A-t. Majd amikor jöttem hazafelé volt egy köszönöm pillanat. Hálás voltam ezért a napért, azért, hogy olyan ember lettem vagy leszek, akire apám büszke lenne. Akiben megvan a jóság, a szeretet, a segíteni vágyás. Meg is köszöntem apunak ezt.
Olyan sok szép gondolat és érzés keringett bennem lefekvés előtt, hogy nehezen jött álom a szememre. De ma pihenő nap van, szóval bőven ráértem aludni napközben is :)