Most a hétvégén szünetet tartunkk Zs-vel. Nem tudom, hogy milyen lesz. Azt érzem, hogy a jelenlegi llapotban ő is fáradt és én is.

Persze most írhatnék nagyon szép és bizakodó dolgokat, hogy ez milyen jó, így mind a ketten tudunk saját magunkkal foglalkozni, pihenni, stb. De ha őszinte akarok lenni fogalmam sincs ez hogy fog rám hatni. 

Azt tudom, hogy nekem saját magammal kell foglalkoznom, illetve itt vannak az F-fel közös projektjeink. Szóval lesz dolgom a hétvégén.

Most nyugodt vagyok, nincsenek már bennem félelmek, de nem mondom, hogy boldog mosollyal az arcomon vágok neki a hétvégének. Meglátjuk jó döntést hoztunk e. Szívből szeretném vasárnap este azt írni, hogy igen.