Valamikor a hét közepén jött meg bennem a felismerés, hogy elegem van saját magamból. Mármint abban az értelemben, hogy az utóbbi időben a következőket csináltam:- mindig azt néztem, mim nincs- túl sokat foglalkoztam azzal, hogy mi lesz a jövőben- az agyam automatikusan a hibákat kereste ha nem…

Visszanézve az elmúlt napok érzelmi hullámvasútjára, félelmetes, hogy bármikor előjöhet belőlem ez. Talán túl könnyen kezeltem magamban azt, ami F-fel történt. Talán jobban kellett volna arra figyelnem, hogy az ami vele történt megvisel és ne intézzem el annyival, hogy már jól van én meg büszkén…