Két nap alatt közel 20 órát aludtam, jó ebbe beleszámítanak a délutáni szundik is :D

Nagyon jól esett, szinte el se hiszem, hogy ki tudtam annyira kapcsolni, hogy ez így sikerült. Nem agyaltam, nem éreztem, nem pörögtem semmin sem, egyszerűen csak élveztem a pihenést.

Hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy feltöltődtem mentálisan is. Konkrétan tegnap ki se tettem a lábam a lakásból. Főztem, takarítottam, aludtam, pihentem.

Ma délután a csipet csapat egyik tagjával gyűlésre mentem, majd kajáltunk egyet, utána az esti gyűlés. Megint sokan voltak, jó pörgős gyűlés volt, jó hangulattal. Alig tudtam kitenni a társaságot, hogy induljunk lassan haza :) Mivel ez így nem szép dolog, hoszen kell a szocializálódás, ezért megbeszéltük a többiekkel, hogy 1 hét múlva elmegyünk együtt kajálni. Ott lehet tovább bandázni.

Kisimultam, már tudom és érzem is, hogy hol van a helyem a világban. Minden telkintetben visszatért az erőm, hálistennek. Igen a szürke filter rám ereszkedett egy picit az elmúlt időszakban. Nagyon hálás vagyok magamnak, hogy visszamentem a programba, ki tudtam adni magamból bizonyos dolgokat, érzéseket. Hálás vagyok Zs-nek, hogy higgadtan, finoman határokat húzva, de segít az utamon. Sokat jelentenek ezek az emberek az életemben, sokat jelent, hogy emberként, nem magamnak is bizonygatva dolgokat kell megoldásokat találni. Egyszerűen, csak el kell engedni ami nem épít, meg kell élni ami szép és kurva sokat kell pihennem a jelenlegi munkatempóm mellett.

Mindent egybevetve és egyébként is, nagyon jól vagyok. Nem rózsaszín ködösen, hanem úgy magamtól. Nem kell isméelgetnem, hogy ez van, elfogadom. Bevallom eszembe sem jutnak negatív dolgok. 

2 hét múlva 1000 nap.. Ha vallásos lennék azt írnám Istenem. Így csak hálát adok apámnak, hogy olyan embert nevelt belőlem, amilyen vagyok. Megköszönöm a barátaimnak, hogy támogatnak és Zs-t pedig a keblemre ölelem gondolatban ebben a pillanatban, szorosan.