Eszemet se tudom mikor aludtam utóljára 9 órát egyben.. kómásan ébredtem, de jól. Se feszültség, se nyugtalanság nincs bennem. Egyszerűen hagytam pihenni az elmém, az érzéseim és a testem. Nem akarok elbizakodott lenni, hogy az elmúlt időszak érzelmi hullámvölgyei csak a kialvatlanság miatt voltak. Nem, tudom, hogy a betegségem miatt voltak de eszembe jutott, amit az AAban tanultam tegnap. Igen a tegnapi gyűlésből is ki tudtam venni, ami számomra hasznos:

4 dolog amire figyelj:
- ne legyél szomjas
- ne legyél éhes
- ne legyél fáradt
- ne legyél ingerült

Minden reggel emlékeztesd magad arra, hogy a mélypontodon, min ment a környezeted keresztül és te ezt akkor és másnap hogy élted meg

Minden reggel és este adj hálát azért amid most van

Lassan siess

és a saját kedvenc példám: Sprinttel nem lehet maratont nyerni

F-fet hívtam tegnap este, majd üzenetben beszéltünk. Úgy érzi csak pszichológust játszik az életemben, csak a párkapcsolat és a gyűlés, amiről beszélni tudok. És most hagyjam békén egy darabig, de lélekben velem van. Nem vitatkoztam vele. Én nem így látom teljesen a kapcsolatunkat, de ő így éli meg. Majd amikor lehiggad beszélek vele. Megértem, hogy így érzi és tényleg nálam most ezeken van a fókusz zömmel, de nem teljesen. Viszont tényleg mindent a lelki békém és a gyógyulásom mögé helyezek. Nem egoizmusból, ezt is el akartam neki mondani. Azért teszem, mert hallgatva a bölcsebb és öregebb társaimra, akit és amit az elején a gyógyulásunk útjába teszek, azokat fogom elveszíteni.

Lehet kézzel lábbal tiltakozni közel 90 év tapasztalata ellen és úgy gondolni, majd én megreformálom a rendszert, de felesleges. Bár továbbra is pattog a fejemben az Ego nevű kis izé, de ebben az esetbenn elkussoltatom és szívvel lélekkel hiszek a programban és az idősebb társak tapasztalataiban, Fura.. én.. feltétel nélkül.. hmm..