úgy döntöttem, hogy ezt a napot ma megint beszélgetéssel töltöm, saját magammal.
Felkavart a tegnap és nagyon ugrálnak most reggel az érzéseim, ezért adott időközönként kiírom magamból őket, de vázlatban. Majd este kiteszem és visszaolvasom.

A reggelem egy részét írtam mér az előző posztban.

10.14
Most Zs küldött 2 videót és bevallom ebben a pillanatban felkavart. Ilyen egy normális élet, szép, szeretettel teli ébredetős, gyerek csacsogással fűszerezve. Irigy voltam? nem. Saját magam döntök az életemről, és én éltem olyan életet, hogy nincs gyerekem, nincs családom és nem én készítek ilyen videókat. Ez az én döntsem volt. Egyzser volt, hogy F-fel gyerekünk születik, életem legboldogabb 3 hónapja volt, amikor úgy éreztem apa leszek. Nem jött össze. 

Jó kurva egyszerű volt azt hangoztatni, hogy én döntöttem az életemről és majd teljes mellszélességgel vállalom, hogy valószínűleg egyedül öregszem meg gyerek nélkül. Aztán betoppant az életembe és felforgatta, amióta beleszerettem, szeretnék gyereket újra, tőle.
Most meg állok mint John Travolta a mémben és nézek jobbra - balra széttárt karokkal, hogy most akkor mi van?

Mert felmerült bennem: van e jogom beletrollkodni ebbe az idilli életbe? Nem tudom, most nagyon viaskodik bennem a férfi és az ember.
A férfi akarja Zs-t, nem birtokolni, de most fontos lenne, hogy mellettem legyen, meg tudjam, mint a társammal osztani a tegnapi napomat. Hogy meg tudjam ölelni, érezni ahogy megnyugtat, hogy hétköznapi életet élve csacsogjunk, veszekedjünk, pakolásszunk a lakásban. 
Az ember, a józandodó felem, türelemre int. Higgadtan racionálisan, érvelve. Elfogadtam, hogy milyen a magánéleti állapotunk és az a része nem is zavarja a férfi énem. Itt most a hiány és a racionalitás ütközik bennem. A két videó valószínüleg azért is volt felkavaró a számomra, mert most boncolgatom a saját és szüleim viszonyát. Az a hely ahol Zs van, pont olyan ahol a Mátrában nyaraltunk. Pont ugyanazt a lelkesedést láttam a kicsiénjén, ahogyan én, mi mászkáltunk az öcsémmel a hatalmas kertben. Ahogyan magyaráztunk. Istenem mennyi minden feltört belőlem ahogy néztem.
Most úgy érzem, hogy a lelkem egy feneketlen kút és csak jönnek jönnek elő az érzések.. mintha sosem fogynának el az emlékek. De lehet nem is akarom. Apám betegségekor 27 évvel ezelőtt visszafojtottam mindent magamba. És lettem olyan ember amilyen. Most meg kezd repedezni a gát, szivárognak az emlékek és érzések. Próbálom őket mederben tartani, kezelni de rettegek, hogy átszakad és egyszerre kapok mindent a nyakamba.

11.43.
30 perce értem haza, padlógáz, üvöltő zene, itthon box. De ez most prevenciós céllal.
Anyuval egy hihetetlen szép déelőtt volt, mosolygva, apáról sztorizgatva, elfújták a nyűgösségemet.

Box közben gondolkodtam a fenti bejegyzésen is. Akarlak Zs, mint férfi és mint ember. Nincs ha meg de, meg csak. nagylány vagy, el tudod dönteni, hogy mit akarsz az élettől, tőlem, a jövődtől. Amikor majd alkalmas leszel rá akkor végiggondolod, megteszed és eldöntöd. Én várok RÁD, van elég saját feladatom,nem fogok unatkozni.
Ezek járnak a fejemben.
Én adom önmagam, megbízom benne és a szerelmünkben. Leszarom, hogy a másik énem időnként pattog és kérdéseket tesz fel. Nem, nem kell magamra erőltetnem, csak megtanulnom a világot, hogyan működik. Mindig is lesznek jobb és rosszabb napjaim. De önmagam fogom adni akkor is ha bizonytalan vagyok helyes vagy nem amit teszek. Nem ülhetek itt a kanapén egy ideális világot felvázolva magamnak. Na az lenne a gynegeség igazán. Nem.. én beleállok és fejest ugrom a való világba. Biztosan fognak érni kudarcok fájdalmak, és örömök egyaránt. De nem félhetek ezektől, nem óvatoskodhatom túl, hogy ajj mi lesz akkor ha.. Akkor majd az lesz. Akkor majd megtanulom, megbirkózok vele. tanulom az életem... vicces, 45 évesen tanulom meg milyen felnőttnek lenni, nem elbújni az alkohol mögé, vagy az önzőségem mögé. Nem baj egyszer el kell kezdeni :)

14.10.
Úgy érzem ezeket meg kellett élnem, hogy gyorasn és jól tudtam a tegnap esti feszkót lezárni és zömmel egyedül. Jó érzés, hogy egyedül, nem másokra támaszkodva és mások miatt. Most csak ennyi mert rohanásban vagyok, irány a borbély és egy kis pénzkeresés. Apropó pénz.. magyarázza már megvalaki, hogy ha egy 6 hónapos 100e Ft-s terméket felteszek garanciával a netre, miért kardoskodik valaki h 40-ért azonnal elviszi.. Jesszus elmegyek kereskedelmet oktatni..

21.10
Huhh basszus hát nem egészen így terveztem a mai délutánom.
Kezdjük ott, hogy akkora dugó volt, hogy a nyomtató eladás a gps-ben található 50 perc oda vissza helyett 1 óra 20 perc lett, majdnem lekéstem a borbélyt. Pedig nagyon rám fért. Basszus ez a srác csodát tett.. én nem emlékszem, hogy valaki ennyire profin lenyírta volna a hajam, magyarázva közben, hogy miért lesz ez jó nekem.
Jó van bennem egy kis önfényezés de tényleg, aki eddig látta azt mondta, hogy király. Mivel tőle megcsúsztam, ezért borult a napom. Lett az 1 órámból 20 perc, miközben még Zs-vel is chateltem. Jó enne nagyon örültem, mert úgy éreztem délutánra megnyugodott. Én mg hálás voltam neki, hogy ma hagyott gondolkodni, így legalább érdemben tudtam magammal foglalkozni. Szeretem, pont az ilyen dolgok miatt is. Reggel 2 mp alatt megbeszéltük, hogy ma mindenki foglalkozzon a saját dolgával, mert nyűgösek vagyunk és így csak morgás lesz a vége.

Utána gyűlés... Én nem akarok okoskodni, mert megvannak az alapszabályok, de szerintem sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni azokra akik frissen 24 órásan térnek be a gyűlésre. Értem, hogy mindenki szereti elmondani a lelki problémáit, de az aki először van legyen megszólítva, sokszor és érdemben. Ez szó szerint életmentő. Saját példa..
Ma voltak erre próbálkozások, de egy morcos társam volt az aki először szólt hozzá érdemben. Kedvelem a srácot, kiválló római hadvezér lett volna belőle anno. Még a bóbiskolók is felébrednek amikor megszólal. Én ma nem akartam felszólalni, de 5 percel a vége előtt nem tudtam tűrtőztetni magam. Olyan erőteljes voltam.. és ez most nem önfényezés. Azért írom mert így estére, végiggondolva a ami napom, a legnagyobb kincs az, hogy elkezdtem felfedezni magamban, mennyire erős tudok lenni, ha engedem magamnak. És ha ezt építésre használom.. Nem, nem rugaszkodtam el a valóságtól. De élvezem, hogy a mai és tegnap esti döccenők ellenére erősebbnek érzem magam. Zs pedig fantasztikus a támogatásával és mással is de ezt nem itt fogom kifejteni, ez csak kettőnkre tartozik.

Most megint anyámnál, isteni vacsit kszített nekem, elmosogattam, beszélgettünk, én blogolok, ő filmet néz, de egy légtérben, együtt.

Ebből a napból sokat tanultam magamról. Jó, hogy ezt a napot így csináltam végig. Újabb lépés egy rögös úton.

40 nap. kitűnő szám egy lelki gyakorlathoz.