Egy alkoholista naplója

Egy alkoholista naplója

Életöröm - 2021.10.28.

2021. október 28. - Victor76

nehéz erről most összeszedetten írnom. Nem azért mert ne ezt éreztem volna végig napközben, hanem azért mert úgy érzem arra a csodára, amiben ma volt részem, még nem találtam meg a megfelelő szavakat.

Jó volt ma bent dolgozni, vicces voltam mindenkivel, nevettünk nagyokat, égett a kezem alatt a munka, jól éreztem magam a bőrőmben. Zs-vel, meghitt szerelmes, kacérkodós és egymás vérét szívós beszélgetéseket folytattunk, úgy indultam haza, hogy ha most itt lenne a világvége én akkor se lehetnék boldogabb. Ó és mekkorát tévedtem... 

Hazaértem és már az ajtóból láttam a lépcsőházi világítás beszűrődő fényében, hogy valami megváltozott. valaki itt járt. Zs.. felugrott és egy szerelmes levél (nagyon cuki és szívmelengető írás) mellett számos apró de szerelmes dolgot találtam az asztalomon. És ekkor örömkönnyekben törtem ki. Hálás voltam neki, magamnak, a második esélyemnek. Nem tudom megfogalmazni, hogy abban a pillanatban amikor realizálódott benne, hogy ez az apró kis meglepetés micsoda örömet okoz, mit éreztem. Nincsenek pillanatnyilag szavaim, hogy átadjam mindazt ami most is bennem van...

Nagyon régóta nem voltam boldog, apa halála előtt évekkel talán. Amikor gyereket vártunk F-fel. Azt hiszem akkor voltam igazán boldog utóljára. És most. Pedig semmim sincsen és mégis megvan mindenem. Pedig mennyire mást gondoltam a boldogságról. Siker, pénz csillogás. Üres dolgok a számomra mamár. Persze kell a pénz, de már nem annyi. Tündöklés? Szerepeltem én eleget az elmúlt 20 évben és mi lett a vége. Siker? Ha jól végzem a munkám és érzem, hogy befogadnak és szeretnek velem dolgozni, vagy ha megnevettetem a kollégáimat közben az most számomra a siker. Nem a több milliós üzletek megszerzése és menedzselése. Mennyire nem hiányzik az a világ. 

Hálás vagyok hogy ezt az életet élhetem. Alkoholista vagyok, igen, de boldogabb, mint valaha. Szabad ember, tudok aludni, persze a múltam árnyai itt vannak körülöttem és lassan elő elő bújnak az odujukból. És ez így is van jól.. Szépen lassan szembenézek mindegyikkel, de most pihenek, békés lélekkel és szerelmes szívvel.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://victor76.blog.hu/api/trackback/id/tr2716738876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása