Most láttam, hogy 9 napja nem írtam blogbejegyzést. Jó bevallom eszembe jutott, de mindig akkor, amikor már nagyon fáradt voltam. Hosszú és intenzív 9 nap áll mögöttem.

Bár az életemben van a láthatáron néhány viharfelhő, de kezelem őket. és közben abból merítek energiát és feltöltődést, ami valóban jó.

A munkahelyemen egyre jobban mennek a dolgok. Beilleszkedtem, kezdenek megkedvelni a többiek, látják és érzik rajtam, hogy segítőkész vagyok és odafigyelek. Szaakmailag is fejlődöm folyamatosan, jó érzés. Jó megélni azt, hogy újból tanulok és még mindig jó agyam van bizonyos dolgokhoz. Az angol tudásom is elkezdtem leporolni, napi 15-20 perc gyakorlás simán belefér utazás közben az életembe. Szóval a munka része pipa.

F-fel van 2 nagy közös projektünk, jó pénz is van benne, de igazából azt élvezem, hogy azt amit tanulok, tudom itt is hasznosítani. Ma is voltam nála, meg helyszín bejáráson is. Kikapcsol, feltölt, jó érzés.

Zs... Hmmm... Ő tudná, hogy ez a hmm menyi mindent takar. Azt hiszem a kapcsolatunk legszebb időszakát éljük meg. Elfogadva a lehetőségeinket, élvezve az együtt töltött perceket, órákat, napot.

Összességében jól vagyok, de fáradtan. Nem csak a munka fáraszt le, hanem az, hogy a munka mellett meg kell oldanom bizonyos dolgokat. Haladok velük, lassan a magam tempójában. Ezt nlha nehéz elfogadnom, de tudom és érzem is, hogy ha erőltetem, annak nem lesz jó vége. Viszont annyi csodás pillanat vesz körül, hogy ha egy picit is rossz a kedvem, akkor elég felidézni őket. 

Ok, nem megy mindig úgy mint a karikacsapás. Ma is volt egy feszültséghullám bennem, de Zs-nek is és F-nek is jeleztem, hogy ez van, senki se vegye magára, majd elmúlik. Viszont még nem tudtam megfejteni az okait. Gyanítom a kimerültség lesz..

10 hónap ás 10 nap, tisztán, józanul..