Tegye fel a kezét aki látta az Idétlen Időkig című klasszikus vígjátékot?Na én ugyanígy éreztem magam a héten.. hogy majd valamikor elkezdődik a siófoki meló. Eegyszer le is jöttem, majd aznap vissza is mentem Budapestre. Aztán másnap újból elindultam, de nem jutottam le :D Hát ilyen ez a popszakma.. 

Szóval lent vagyok Siófokon, egy 2 szintes ház teljes bebútorozását csinálom meg, kőkemény fizikai meló. Tegnap 13 óra alatt végeztem a bútorokkal 5 szoba. Ma a konyhát kezdtem el építeni. Holnap vissza Pestre, majd megint le. Talán péntekre végzek.. talán...

Ez az első olyan hét, amikor azért nem találkozunk Zs-vel, mert én elutaztam. Nehezen bírom a bizonytalanságot, hogy mikor láthatom újra. Nem a távollét zavar, hanem, hogy mikor. Türelmesnek kell lennem magammal, ez néha nehezen megy. Mondjuk erre csodás dolog a fizikai meló. Remekül eltereli az ember gondolatait. Illetve jó, hogy nem vagyok lent egyedül.

Szlovák vendégmunkásoksak vagyok, rendes gyerekek. Adnak a kajájukból, kapok kávét. Ma este én főztem nekik húst, mert ahogy láttam arra nem igazán telik nekik. Örültek én meg jól éreztem magam. Beszélgettünk is, valaki tolmácsolt, vagy csak kézzel lábbal mutogatva röhögtünk.. Jó volt, rám fért.

Fura hangulatingadozásaim vannak, az elmúlt időszakban, igaz tudom az okát. Azt hiszem soha ennyire nem volt szükségem a türelemre mint most. Zs-vel érzékenyebb szakaszába lépett a kapcsolatunk, egy lépéssel közelebb került a közös élet lehetősége, és ez vegyes érzéseket vált ki belőlem.

Nagyon vágyom arra, hogy mi ketten együtt.. de közben féltem, óvnám, mert az odáig vezető út még hosszú és rögös is. Megint felmerült bennem, hogy jogom van e egy család boldogságát tönkretennem, hogy mi a jó döntés? Hogyan tudok segíteni? Mennyire vagyok önző? Ő mit szeretne? Mikor szeretné? Mennyire büszke rám, hogy ezt csinálom?

Persze ezekre a kérdésekre a józan eszem tudja a választ, de az érzéseimben viaskodik a férfi és az ember. Még mindig. Az, hogy alkoholista vagyok és elbasztam az életem azt simán elfogadom. De itt annak az embernek, nőnek az életéről van szó, akit rajongva szeretek. Nem kedves olvasó, nem vagyok társfüggő. Egyszerúen csak szerelmes vagyok belé és ő is belém. Lavírozunk, keressük, hogyan tovább. Én pedig az életemnek ezt a részét nehezen tudom elfogadni. Nem a családját, hanem, hogy nem tudom biztos kézzel irányítani a merre továbbot és ezzel biztonágban tudni őt is és magamat is.

De ugye nem aggódunk a jövő miatt : Ma szép napom volt. tegnap is. Az meg, hogy mi lesz holnap.. nos majd akkor kiderül ha felkeltem.

Még egy szó F-ről. Imádom, igazi projekt menedzser, nagyon jól szervezi az üzleti dolgainkat és emberként is.. Szóval remek nőkkel vagyok körbevéve.

Szeretve vagyok és ez a világ legszebb dolga