Most láttam, hogy közel 5 napja nem blogoltam, huhh de gyorsan elszaladt ez a hét.. De jó értelemben véve.
Zs-vel húsvét alatt nem találkoztam 6 napig. Sokmndent átgondoltam, sokmindent elengedtem kettőnkkel kapcsolatban is és az életem más területein is. Ennek az lett az eredménye, hogy valami hihetetlen nyugalom áradt bennem szét újfent. Ok, tudom, ezt már számtalanszor leírtam :D Én minden egyes ilyen alkalommal örülök, mert úgy érzem ezek az érzések egyre mélyebbről fakadnak bennem, egyre stabilabban jelennek meg a hétköznapjaimban.
Élvezem az életem, szeretem a munkám, van egy gyönyörű ember, aki a párom, mégsem szélsőségesen élem meg ezeket az érzéseket. Inkább mint egy nagy, erős és lassan hömpölygő folyó. Igen, erősnek érzem magam, nem csak lelkileg, hanem fizikailag is. Tudom, hogy ehhez az kell, hogy rend legyen a fejemben és a lelkemben is. Azzal is tisztában vagyok, hogy ezt a rendet csak úgy tudtam megteremteni, hogy azokon a lelki dolgokon keresztül mentem, amik bennem voltak, és bennem is lesznek. A rend fenttartása pedig azon múlik, hogy hova helyezem a fókuszomat. Én magamra tettem és így sokkal jobb az életem.
Nem, nem lettem megint az az egoista ember aki voltam, egyszerűen csak úgy gondolom, hogy ha én rendben vagyok, akkor a környezetem is rendben van, illetve nem kell mások helyett megoldanom az életüket, döntéseket meghoznom stb. Én úgy élem az éeletem, ahogy nekem jó, betartva apám régi bölcsességét, hogy bánj úgy másokkal, ahogy te szeretnéd, hogy bánjanak.
Szóval jól vagyok. Van bennem egy pici hiányérzet, mert régen nem voltam már aa gyűlésen, hiányoznak a barátaim, de mostanában elég hülyén jöttek ki a műszakjaim, és ha volt egy pici szabadidőm azt a párommal töltöttem. De el fogok menni aa gyűlésre, igaz ebben a pillanatban úgy gondolom, hogy nem magam miatt. Hanem azért mert szeretnek és hiányzom nekik. Ők is sokat tettek értem és szeretném ha látnák és átéreznék, hogy számomra ez mindig is fontos lesz, ők fontosak lesznek bármi történjen is. De most nem az aa-ra volt és van szükségem, hanem arra, hogy magamon dolgozva megerősödjek.
