Ma tartottam meg a szülinapomat. Nem volt nagy hepaj. Pár barát, társak és F a párjával. 

Visszamentem egészen apám betegségéig, hogy milyen ember voltam, hogyan éltem meg azt az időszakot, milyen volt a mélypont. És a végén a feloldozás, mennyivel minőségibb az életem most.
Persze a filmes idézetet sem tudtam megállni, de hát annyira idevág a Banshee zárójelenete.

"Azt hiszem elég ideig voltam bezárva a múltam börtönébe.
Már csak egy kérdésem marad. Mihez kezdek most?
A válaszom pedig: élni szeretnék."

Élni és pihenni :) Mert a péntek elég húzósra sikeredett, egy 4 személyes kanapét kell felújítani és a harmadikról hoztuk le ketten. Igazi régivágású darab, masszív, tele anyaggal.. megizzadtunk :D Ma pedig neki álltam lebontani, szóval ennyi munka elég volt a hétre, holnap csak pihenés lesz.

Azt hiszem révbe értem, magammal. Most a fáradtság ellenére, kiegyensúlyozott vagyok, figyelek a szociális kapcsolataimra, de arra is, hogy pihenjek, amennyit kell.

Jól érzem magam, jó helyen vagyok.